|
Zen
2006.01.07. 12:50
 ZEN - a zenna szó rövidítése, amely a kínai csanna ( röviden csan ) japán átírása, amely viszont a szanszkrit dhjána szóból származik, jelentése a tudat koncentrációja. Valódi, mélységes csend. Tárgy nélküli meditáció. Visszatérés a tiszta , eredeti tudathoz.
Zen
A Zen-t nagyon nehéz meghatározni a nyugati ember számára. Igazából nem nevezném vallásnak. A Zen annál egyszerűbb, kevesebb, és több. Nem tartalmaz bonyolult rituálékat, és nem követel meg a gyakorlóitól feltétlen hitet, valami elvont, misztikus dologban. A Zen olyannyira egyszerő, mint a jelképe; a kör. Lényege a Zazen, vagyis az ülés, és a Shikantaza, vagyis az ülés közben folytatott koncentráció. Egyik legfőbb tanítása, az "Itt és most". A múlt már nem számít, a jövő még nem jött el. Ha teljes életet akarsz élni, koncentrálj az "Itt és most"-ra.
A Zazen
A Zen lényege a Zazen. Ez egy ülést jelent, a következők alapján: lótuszülésben ráülünk egy kis párnára (zafu), hátunkat egyenesen tarjuk, a fejünk egyenesen áll. Térdeink a talajt nyomjánk, a tarkónk "az eget tartja", vagyis jól ki kell húzni magunkat. (A lótuszülés hasonló mint a törökülés, a jobb lábfej a bal combon, a bal lábfej a jobb combon. Ha ez nehéz, akkor lehet fél-lótusz ülésben is gyakorolni, vagyis csak az egyik lábfej van felhúzva a combra, a másik láb behajlítva a test előtt.) A tekintet a félig lehunyt szemhéjak alól, a test elé néz kb. 1 méterre, de nem fókuszálódik semmire, vagyis csak néz, de nem lát. Mikor felvetted a testtartást, kezdj el lassan jobbra, balra dőlni, dülöngélni. Egyre kisebb kilengéssel, ezáltal találva meg, az abszolút függőleges testtartást, vagyis a "Gyémánttengelyt". Ürítsd ki a fejedből a gondolatokat, lélegezz a harából, figyelmed csak a helyes testtartással, és a helyes légzéssel foglalkozzon, ezek után megkezdődhet a meditáció, a mokusho.
A Harcművészetek és a Zen
Egyetlen igazi Budo Művészet (Bu=harc, Do=út) sem nélkülözi a Zen-t. A Bushido (A Harcos Útja) szorosan összefonódott a Zen-el, olyannyira, hogy évszázadok óta elválaszthatatlanok egymástól. Bármely Harcművészet három tézisből áll: a test (Tai) a technika (Wasa), és a tudat (Shin). Bármelyik hiánya esetén, nem beszélhetünk igazi Harcművészetről, vagy Mesterről.
A test az erőnlétet jelenti. Minden Harcosnak szükségszerően rendelkeznie kell egy alap erőnléttel. Itt most messze nem az akrobatikus ügyesség, vagy a hatalmas izomzat játssza a főszerepet, hanem sokkal inkább az egészség, illetve az egészséges életmód.
A technika az ütések, rúgások, fogások, stb. ismeretét jelenti. Ez az, ami alapján a legkönnyebben meg lehet különböztetni a rendszereket egymástól, hisz még a laikus számára is jól láthatóak a technikák végrehajtása közötti különbségek.
A tudat, a helyes hozzáállást, belső erőt, és az önmagunkon való uralkodást jelenti. De ezeken túlmenően a legfontosabb az üres tudatállapot. Ez a legnehezebb.
Fontos megérteni, hogy e három dolog egységet képezzen, nem elkülönülő szintekről van szó, bár kifelé ez látszik. Itt arra gondolok, hogy amikor valaki elkezd gyakorolni egy Harcművészetet, akkor a testi erőnlét az, amit elsőnek megszerez, hisz azt a legkönnyebb fejleszteni. A második a technika, a Wasa. Ez már egy hosszabb ideig tartó dolog, akár 10-15 évig is eltarthat, mire az ember eléri a technikai tudásának azt a szintjét, ahol a technika elveszíti jelentőségét. Végül a tanuló magáévá teszi a Harcos Szívét, de addig hosszú út vezet... A technika legyőzi az erőnlétet, ez elég egyértelmű. Nem véletlenül oktatják a legkülönfélébb technikákat szerte a világon mindenhol, ahol csak ember, ember ellen küzd. (hadsereg, rendvédelmi szervek, küzdősportok, stb.) Sok ember el tudja érni a megfelelő erőnlétet, de kevesebb az, aki megfelelő technikai tudást tud szerezni mellé. Nagyon sok tanuló megáll itt. A technikai dolgokon nem tud tovább lépni, elveszik a technikák között, túl nagy jelentőséget tulajdonít nekik. De igazi Harcos, és Mester csak úgy lehet valaki, a Shin-t, a Harcosi Tudatot kifejlesztette magában. A Tudat, vagy Szellem épp úgy legyőzi a technikát, mint a technika a testet. (erőnlétet) Ezért kell törekedni mind a három egységére, és összhangjára. A megfelelő Tudat eléréséhez a legcélravezetőbb út: a Zen. Ez az, ami összekapcsolja, és szimbiózisba hozza a Harcművészetet és a Zen-t. A Zen a "gondolkodás nélküli gondolkodás", a Harcosi Tudat pedig a "gondolkodás nélküli cselekvés". Nem az észnélküliségről van szó! A "gondolkodás nélküli cselekvés" azt jelenti, hogy a gondolat és a tett egy. Egy időben, egyszerre zajlik. Mihelyst valaki elkezd egy mozdulatot megtervezni, kigondolni, máris hátrányban van.
- A kezdő azt mondja: ütni fogok.
- A haladó azt mondja: ütök.
- A Mester azt mondja: ütöttem.
Csak az a mozdulat lehet tökéletes, amelyet a teljesen kiürített tudatba, akadály nélkül feltörő gondolat mozgat.
| Zazen |
: |
A Zen lényege, üléspozíció |
| Tai |
: |
Az egész testet jelenti |
| Wasa |
: |
A Technika |
| Shin |
: |
A Tudat |
| Hishiryo |
: |
A "gondolkodás nélküli gondolkodás" |
| Satori |
: |
Ráébredés a kozmosz igazságára |
| Zafu |
: |
Kis ülőpárna a Zazenhez |
| Mokusho |
: |
Meditáció |
| Zanshin |
: |
Éber, ragaszkodástól mentes Tudat |
| Zen |
: |
Mélységes csönd. Tárgy nélküli meditációnak szokták fordítani. |
| Roshi |
: |
Zen Mester |
| Do |
: |
Az Út |
| Hara |
: |
A has köldök alatti része, energiaközpont, a Buddhizmus szerint a Lélek otthona. |
| Koan |
: |
Először törvény, majd később lett a Zen Mesterek oktató jellegű, talányos feladványa a Tanítványok számára. |
| Szamádhi |
: |
Teljes, tökéletes koncentráció |
| Shikantaza |
: |
Csak ülni, és a Zazen-re koncentrálni |
A Szív Szutra
Ez a szöveg A szív szútra avagy A végső bölcsesség szíve japán olvasata és magyar fordítása. Minden japán szerzetes kívülről tudja.
Ma-ka han-nya ha-ra-mit-ta shin-gyô
Kan-ji-zai bo-satsu, gyô jin han-nya ha-ra-mit-ta ji, shô-ken go-on kai kuu, do is-sai ku-yaku.
Sha-ri-shi, shiki fu-i kuu, kuu fu-i shiki, shiki soku-ze kuu, kuu soku-ze shiki, ju-sô-gyô-shiki, yaku-bu nyoze.
Sha-ri-shi, ze-sho-hô kuu-sô, fu-shô fu-metsu, fu-ku fu-jô, fu-zô fu-gen, ze-ko kuu-chuu, mu-shiki mu-jusô-gyô-shiki.
Mu-gen-ni-bi-zes-shin-ni, mu-shiki-shô-kô-mi-soku-hô, mu-gen-kai nai-shi mu-i-shiki-kai.
Mu-mu-myô yaku mu-mu-myô-jin, nai-shi mu-rô-shi, yaku mu-rô-shi-jin, mu-ku-shuu-metsu-dô, mu-chi yaku mu-toku, i mu-sho-toku ko.
Bo-dai-sat-ta, e han-nya ha-ra-mit-ta ko, shin mu-kei-ge, mu-kei-ge ko, mu-u-ku-fu, on-ri is-sai ten-dô mu-sô, ku-gyô ne-han, san-ze sho-butsu, e han-nya ha-ra-mit-ta ko, toku
a-noku-ta-ra san-myaku-san-bo-dai.
Ko chi han-nya ha-ra-mit-ta, ze dai-jin-shu, ze dai-myô-shu, ze mu-jô-shu, ze mu-tô-dô-shu, nô jo is-sai ku, shin-jitsu fu-ko, ko setsu han-nya ha-ra-mit-ta shu soku, setsu shu watsu gya-tei gya-tei, ha-ra-gya-tei, ha-ra-sô-gya-tei, bo-ji so-wa-ka.
Han-nya shin-gyô.
A végső bölcsesség szíve
Midőn Avalokitésvara bódhiszattva a végső bölcsességbe mélyedt, felismerte az öt halmaz ürességét és megvált minden szenvedéstől.
Ó, Sáriputra! Az alakzat nem más, mint üresség, az üresség nem más, mint alakzat; üresség bizony az alakzat, alakzat bizony az üresség. Így van az érzet, az észlelet, az indíték, a tudat is.
Ó, Sáriputra! Üresség a sajátja mindeneknek: nem születnek, nem enyésznek, nem szennyeződnek, nem tisztulnak, nem gyarapszanak, nem fogyatkoznak. Nincs hát az ürességben alakzat, érzet, észlelet, indíték, tudat. Nincs szem, fül, orr, nyelv, test, elme. Nincs alak, hang, szag, íz, tapintat, eszme. Nincs világa a szemnek és így tovább, míg nincs világa a tudatnak. Nincs nem-tudás és nincs szünte a nem-tudásnak, míg nincs öregség és halál, s nincs szünte az öregség- és halálnak. Nincs szenvedés, eredet, megszűnés, út. Nincs tudás, sem siker, mert nincs mi sikerülhetne.
A bódhiszattva a végső bölcsességre hagyatkozik, hogy szellemét mi se gátolja; s mert gáttalan, nem szorong többé, kibontakozik fonák nézetei közül és eljut a nirvánába. A hármas idő minden buddhája a végső bölcsességre hagyatkozik, hogy elérje a teljes és tökéletes megvilágosulást. Ezért a végső bölcsesség a legszentebb ige, a legragyogóbb ige, a felülmúlhatatlan ige, a páratlan ige, amely lebírhat minden szenvedést, igazán és csalhatatlanul. Ezért a végső bölcsesség igéje így nyilatkozik meg:
Eljött, eljött, végigjött, túl-jött, köszöntessék a megvilágosulás!
(Terebess Gábor fordítása, 1967)
Eredetiben megtalálható a http://www.terebess.hu címen. Mindenkinek ajánlom ezt az oldalt, akit érdekel a Zen.
|
Sákjamuni Buddha A Négy Nemes Igazság -ra építette a megvilágosodott tanításokat : |
|
1. A lét szenvedés.
2. A szenvedés oka a vágy.
3. A szenvedés láncolata megtörhetõ, ha elérjük a Nirvánát (megvilágosodás).
4. A Nirváná a Nemes Nyolcrétû Ösvény gyakorlásával érhetõ el. |
|
A Nemes Nyolcrétű Ösvény |
|
1. Helyes szemlélet
helyes gondolkodás: annak felfogását hogy a lét természete az átmenetiség, a nem kielégítõség (dukkhá), és hogy nincs állandó lélek vagy személyiség
2. Helyes szándék
a buddhai út felé való törekvést jelenti
3. Helyes beszéd
nem csak a hazugság hiányát, de a durva beszédtõl és az értelmetlen fecsegéstõl való tartózkodást is jelenti
4. Helyes cselekvés
helyes cselekedet: tartózkodás mindattól, ami másoknak ártalmára van
5. Helyes életmód
helyes megélhetés: nem húzunk semmilyen módon hasznot mások szenvedéseibõl
6. Helyes erõfeszítés
a rendszeres gyakorlással törekedni kell az elme megtisztítására és megerõsítésére, kigyomlálva minden ostoba minõséget ami esetleg létezik benne, és megszerezni, megõrizni, gyakorolni a pozitív minõségeket
7. Helyes éberség
helyes figyelem: mindig a jelen pillanatban való élést jelenti, vagyis a figyelem rögzülését a jelenben, úgy ahogyan van, csak figyelni és nem a múlton rágódni vagy a jövõn töprengeni. A múlt elmúlt, a jövõ lehet be sem következik, csak a jelen létezik.
8. Helyes összpontosítás
helyes koncentráció: jelenti magát a meditatív állapotot amiben a fejlõdés bekövetkezik |
|
|
|
Az Öt Alapvetõ Tilalom |
|
1. Ne ölj!
2. Ne lopj!
3. Ne folytass meg nem engedett szexuális kapcsolatot!
4. Ne hazudj!
5. Ne fogyassz alkoholt! |
Az öt alapvetõ elõírás a hínajána és mahájána buddhizmusban ugyanaz.
|
A Nyolc Elõírás (megtisztítás) |
|
A fenti öt alapvetõ elõírás.
6. Ne használj nagy, megemelt fekvõhelyet!
7. Ne szépítkezz virágokkal, hajdíszekkel és nyakláncokkal!
8. Tartózkodj az énekléstõl, tánctól, színielõadásoktól és zenétõl! |
|
A Tíz Elõírás (kezdõ szerzetes számára) |
|
A fenti nyolc elõírás.
9. Ne érints pénzt és értékes tárgyakat!
10. Tartózkodj az étkezéstõl az elõírt órákon kívül! |
A nyolc és tíz elõírás a régi hínajána buddhizmus szabályai.
|
A Bódhiszattva Tíz Elõírása |
|
Az öt alapvetõ elõírás.
6. Ne mondj rosszat másokról!
7. Ne dicsekedj saját érdemeiddel, és ne becsüld le mások érdemeit!
8. Ne légy zsugori, sem becstelen!
9. Ne engedd át magad a düh érzésének!
10. Ne mondj rosszat a három drágaságról! |
A mahájána bódhiszattva tíz elõírása : a zen szerzetesekre vonatkozó elõírások.
|
A Három Drágaság (vagy három menedék) |
- Menedéket veszek Buddhánál.
- Menedéket veszek a Törvénynél (a Dharmánál).
- Menedéket veszek a Közösségnél (a Szanghánál).
|
|
A három drágaság (jap. szanpó vagy szanbó ; szkt. triratna) : az avatási szertartás során a jelölt megfogadja, hogy a három drágaságot szolgálja. |
|
A Három Nagy Szabály |
- Ne szegd meg a tilalmakat!
- Cselekedj jót!
- Mentsd meg az összes élõlényt!
|
|
A három nagy szabály (jap. szandzsu dzsókai) : a világi vagy vallásos mahájána bódhiszattva fegyelmi szabályainak együttese. |
|
A Négy Buddhista Fogadalom |
- Bár számtalanok az érzõ lények, fogadjuk, hogy megmentjük õket.
|
- Bár gonosz vágyaink határtalanok, fogadjuk, hogy megszabadulunk tõlük.
|
- Bár a tanítások határtalanok, fogadjuk, hogy mindet megtanuljuk.
|
- Bár a buddhizmus elérhetetlen, fogadjuk, hogy elérjük.
|
|
Zengecu kínai mester
tanácsai a tanítványinak a Tang-dinasztia korából (i.sz. 600–900) |
- A világban élni és nem ragaszkodni a világ mocskához, az igazi zen tanítvány útja.
- Amikor valaki a szemed láttára cselekszik jót, kövesd a példáját. Amikor más vétkéről hallasz, ne kövesd el ugyanazt.
- Ha egyedül vagy egy sötét szobában, légy olyan, mintha előkelő vendéged lenne. Fejezd ki az érzelmeidet, de csak oly mértékben, hogy kifejezze igaz természetedet.
- A szegénység a kincsed. Sohase cseréld fel a könnyű életre.
- Lehet, hogy valaki bolondnak tűnik, de nem az. Lehet, hogy gondosan őrzi a bölcsességét.
- Az erkölcsi tisztaság az önfegyelem gyümölcse, nem hullik magától az égből, mint az eső vagy a hó.
- A szerénység valamennyi erény alapja. Engedd, hogy szomszédaid előbb fedezzenek fel téged, mint ahogy te megismerkedsz velük.
- A nemes szív soha nem igyekszik előrejutni. Szavai olyanok, mint az értékes drágakövek: ritkán hallhatóak, és rendkívül értékesek.
- Az őszinte tanítványnak minden nap szerencsés. Az idő múlik, de ő soha nem maradozik el. Nem rendíti meg sem dicsőség, sem a szégyen.
- Magadat bíráld ne másokat. Ne vitatkozz a jóról és a rosszról.
- Néhány dolgot, bár helyesek, nemzedékeken át helytelennek ítéltek meg. Mivel az igazságosság értékét esetleg csak évszázadok múlva becsülik meg, ezért ne sóvárogj azonnali nagyrabecsülésre.
- Élj megfontoltan, és hagyd az eredményeket a világmindenség nagy törvényére. Töltsd napjaidat békés szemlélődésben.
|
|
|
|
A Dalai Láma üzenete - Instrukciók az élethez |
- Vedd számításba, hogy a nagy szerelem és a nagy siker kockázattal jár!
- Mikor veszítesz, legalább a leckét tanuld meg!
- Kövesd a három T-t! Tiszteld önmagad! Tisztelj másokat! Tetteidért vállalj felelősséget!
- Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse!
- Tanuld meg a szabályokat, hogy tudjad, hogyan lehet áthágni őket!
- Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkre tegyen egy nagy barátságot!
- Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására!
- Tölts mindennap egy kis időt magaddal!
- Tárd ki a karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet!
- Emlékezz, hogy néha a csönd a legjobb válasz.
- Élj jó, becsületes életet, így amikor öregebb leszel és felidézed az emlékeidet, képes leszel másodszor is élvezni azokat!
- A szeretetteljes légkör az otthonodban, megalapozza az életedet!
- Szeretteiddel való nézeteltérésed alkalmával foglalkozz csak az adott problémával, ne hánytorgasd fel a múltat!
- Oszd meg a tudásod! Ez az egyik út a halhatatlansághoz!
- Légy gyengéd a Földhöz!
- Évente egyszer menj olyan helyre, ahol még nem voltál!
- Emlékezz, hogy az a legjobb kapcsolat, amelyben az egymás iránti szeretetetek meghaladja az egymással szembeni érdekeiteket!
- Mérlegeld a sikeredet annak fényében, hogy mit kellett föladnod azért, hogy elérd!
- Vakmerő önfeladással kezeld a szerelmet és a főzést!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
